Párkeresési tanácsadó rovatunk ajánlásával. Ha a kiszemelt nőszeméllyel már vagyunk olyan kapcsolatban, hogy táplálkozási ürüggyel meginvitáljuk lakhelyünkre, de még vonakodna, ha megkísérelnénk megnyalni az orrnyergét, akkor egy hasonló fogás lehet a tökéletes választás. (Ha csak nem böllérként dolgozik az illető.) Biztosíthatom a férfipopulációt: ezzel az étellel rengeteg mozijegy árát és színlelt érdeklődés idejét spórolhatjuk meg. Nem is beszélve a hasonló mondatokról: "Ne már, cicuka, hadd baktassak fel a lankáidra táltos pézsmatulok módjára!"

Ennek szellemében kéretik előkészíteni az alábbiakat:

250 g gomba felszeletelve
1 gerezd fokhagyma
1 db póréhagyma (nyugi, ezen kettő komponens sem fogja romba dönteni terveinket)
1 dl zöldségleves-alaplé (analfabéták és türelmetlenek zöldségleves-kocka és víz elegyét is használhatják)
1dl rizstejszín
2 kiskanál tárkony
4db lasagnelap
só, bors
1 db bagett

A lasagnetésztát sós vízben feltesszük főni. A gombát kevés olívaolajon megpároljuk, hozzáadjuk a felszeletelt fok- és póréhagymát, majd vakmerően meglocsoljuk az alaplével. Mikor ez utóbbi kissé elpárolgott, hozzápasszítjuk a tejszínt, és 3-4 percig közepes lángon komótosan főzögetjük. A kész elegyhez hozzáadjuk a megfőtt tésztát, majd legvégül a tárkonyt. Ha közben meggondoljuk magunkat a célszeméllyel kapcsolatban, az ételt fokhagymás bruscettával is szervírozhatjuk.

Akár ez a blog is élő bizonyíték lehet rá, hogy a padlizsán mennyi csodálatos és fennkölt alkotás alapjául szolgálhat. Sőt, történészek már kézzelfogható bizonyítékkal rendelkeznek róla, hogy a Sixtus-kápolna is padlizsánból készült. És ami még megdöbbentőbb: maga Michelangelo is padlizsán volt. Ezen a nemrégiben felfedezett festményen pl. az látható, amint III. Pál pápa fogadja őt:

Nos, azt hiszem, egyetérthetünk benne, hogy egy ilyen multifunkcionális növény további felhasználási lehetőségeit igenis érdemes forszírozni. Példának okáért oly módon, hogy első lépésben előkészítjük ezeket:

1 db padlizsán
1 fej vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
3 evőkanál sűrített paradicsom
1 dl vörösbor
2 marék fekete olívabogyó
2 szál zöldhagyma
250 gramm spagettitészta
1 kiskanál oregánó
só, bors

A tésztát sós vízben feltesszük főni. A padlizsánt és a vöröshagymát alantosan felkockázzuk, utóbbit megpároljuk egy kevés olívaolajon, hozzáadjuk az összetört fokhagymát, majd a padlizsánt is. Komor szakértelemmel egy kevés vizet adagolunk hozzá, és fedő alatt, közepes lángon megpároljuk, semmiképp sem totymákosan puhára. Ezek után hozzápasszítjuk a sűrített paradicsomot és a vörösbort, megkeverjük, majd egy perc után a felaprított zöldhagymát és az olívabogyót. Legvégül oregánóval, sóval és borssal fokozzuk az ízélményt a sztratoszféra szintjére. (Szomorú kulturális adalék: Michalangelo tragikus körülmények között halálozott el: 1564-ben a törökök joghurtos szószba vagdosták.)

Már számos kritika érte a blogot amiatt, hogy kizárólag beszerezhetetlen alapanyagokból készült recepteket közöl. Sőt, volt, aki egyenesen megkérdőjelezte az összetevők valós mivoltát. Susánszki Rezsőné írja Özsébszentkerettyésről: "Hogyne, galamb masala, szejtán, meg az apátok valaga! Ilyen baromságokat én is összetudok hordani: 2 evőkanál kveránsüdért elhabarunk 3dl zsifermekkával, megszórjuk egy kevés predemüréccsel, és már kész is a finom, krémes flebejkráfer." Nos, a szkeptikusok további bosszantására következzék most egy igazi magas labda! (Vállalva a kockázatot, hogy az utcán bármikor felrobbanhat mellettem egy kerekes szatyorba rejtett pokolgép.)

Komponensek:

1 csésze kinoa
1 evőkanál agave szirup
1/2 csésze rizsecet
1 kiskanál só
1 db avokádó
1/2 uborka felcsíkozva
1/2 cékla csíkokra vágva
1 sárgarépa felcsíkozva
3 db sushi nori, népies nevén algalap (mondjuk a sarki Mannában utóbbi néven sem található meg)

A kinoát ún. főzővízbe tesszük, majd nagy lángon megfőzzük. Egy másik edényben felmelegítsük a rizsecetet, hozzáadjuk az agave szirupot, a sót, majd miután ezt az elegyet elkevertük, hozzápasszítjuk a kinoát, és további kavaró mozdulatokkal ravaszul összeelegyítjük vele. A kész mixtúrát hagyjuk teljesen kihűlni, közben naivan hozzálátunk a zöldségek meghámozásához és felcsíkozásához. Az algalapot egy száraz deszkára terítjük (vagy használhatunk direkt e célra szolgáló sushigöngyölő mechanizmust), és ízlésesen elegyengetjük rajta ez utóbbiakat és a felszeletelt avokádót. Ellenben az algalap felső két-három centiméterét szabadon hagyjuk ám, és enyhén bevizezett ujjal végigsimítjuk, hogy tapadjon, mint Pókember a SZOT-üdülőre. Megfogjuk a lap ellenkező végét, és higgadt profizmussal, ám kíméletlenül felrollnizzuk. (Vigyázva, hogy elég szoros legyen.) Példának okáért wasabival és/vagy szájjal fogyasztjuk.

A padlizsán multifunkcionális, mint a fültisztító pálca MacGyver kezében. Imádkozhatunk hozzá, használhatjuk önvédelmi eszközként kisebb rágcsálók ellen, de ha történetesen normálisak vagyunk, megannyi változatban el is készíthetjük étkezési célzattal. Itt a blogban már legalább hatféle javaslatot tettem ez utóbbira, most jöjjön a legalább hetedik! (Mivel a gaji-namul név nem annyira elterjedt a soroksári Bucok Falatozóban, ezért koreai olvasóim bosszantására a továbbiakban koreai padlizsánként fogok hivatkozni az ominózus specialitásra.)

Összetevők:

2 db padlizsán
2 gerezd fokhagyma összetörve
2 szál zöldhagyma felaprítva
2 cm gyömbér lereszelve
1 kiskanál chilipehely
2 evőkanál szójaszósz
2 kiskanál szezámolaj
1 evőkanál szezámmag

A padlizsánokat felcsíkozzuk 3-4 cm vastag szeletekre, majd egy párolóedényben fedő alatt puhára pároljuk. (Hasonló berendezés hiányában kevés olívaolajon megdinszteljük, majd egy kevés vizet adunk hozzá.) Közben az összes többi hozzávalót egy tálban gyanakvó tekintettel összekeverjük, majd mindezt a kész padlizsánhoz lötyböljük. A kész elegyet rizzsel szervírozhatjuk, ha akarjuk. És mivel ez a leírás botrányosan rövidre sikeredett, érdektelen híreket mondunk: Bolombás Tibor ököritófülpösi teherfuvarozó a ma hajnali órákban biccentett egyet szomszédjának. Richard Claydermant melbourne-i koncertjén megtámadta egy zongora, úgy tűnik ellene hangolták. A detroiti növénygyűlölők körében megszaporodtak a parajellenségek.

Gordon Ramsay egy cickánytacskó, Jamie Olvier egy fregolihernyó! Ellenben itt van a 24.hu és a Vegán Muflon magasröptű vegán főzőműsora, A szójás szabadsága, hogy mindenki örüljön! Klikkol, nézi zokszó nélkül:

Szolgálati közlegény!

 A blog szerzője éppen a freemailes e-mail címét regisztrálta, mikor szóltak neki, hogy 2015-öt írunk, ezért elindította a Vegán Muflon Facebook-oldalát! Légyszíves szeresse, aki nem szégyelli!

A pásztorpite - akárcsak a gulyásleves - név megtévesztő, ugyanis szó sincs róla, hogy holmi harcsabajszos, kucsmás parasztember is szerepelne az összetevők között. (Egyrészt káromkodva tiltakozna a bográcsban, másrészt meg hívná az Amnesty Internationalt, ha lenne térerő a puszta közepén. Meg ha tudná, mi az.) Helyette báránnyal töltik meg. És ami még szörnyűbb: előtte le is ölik, ugyanis fennállna a veszélye, hogy elszaladna - hátán a sárgarépás-lencsés raguval. Mi azonban ha húsevők lennénk, sem ennénk bárányt, sőt, semmilyen más állat húsát vagy egyéb szerveit sem. Ennek szellemében álljunk neki az erőszakmentes pásztorpite elkészítésének!

Bekészítendő:

5 db közepes édesburgonya
2-3 db zellerszár
2 db sárgarépa
2 fej lilahagyma
2 gerezd fokhagyma
1 evőkanál rozmaring
1 evőkanál őrölt koriander
250 g gomba felszeletelve
4-5 db szárított paradicsom felaprítva
1 dl zöldségleves-alaplé (titokban: 1 dl víz zöldségleves-kockával)
400 g (azaz egy doboz) lencse
400 g (azaz egy doboz) vörösbab
2-3 evőkanál zsemlemorzsa

A sütőt 180 fokra (ez Celsiusban értendő) melegítjük, közben az édesburgonyákat megmossuk, és hámozatlanul(!) egy tepsibe helyezzük. A leghatározottabb módon meglocsoljuk őket egy kevés olívaolajjal, sózzuk, borsozzuk, majd jó 40 percre a sütőbe helyezzük őket. A végeredmény már így is finom lenne, de nem elégszünk meg ennyivel. A zellert és a sárgarépát felaprítjuk, és némi olívaolajon párolni kezdjük, Hozzáadjuk a felcsíkozott lilahagymát, a fokhagymát, a rozmaringot, a koriandert és kis lángon 10 percig pároljuk. Közben alattomosan hozzáadjuk a gombát és a szárított paradicsomot, és miközben puhul, hozzálötyböljük az alaplevet. Legvégül jöhet a lencse és a bab, valamint a só és a bors. Idő közben jó eséllyel az édesburgonya is elkészült, ezt egy erre kialakított nyomkodó alkalmatossággal héjastól összetörjük (erre a célra nem szimpatikus rokonaink szemüvegtokját is felhasználhatjuk). A gombás-lencsés-babos elegyet egy ún. tepsibe helyezzük, majd ízlésesen elterítjük rajta az édesburgonyát. Az így kapott képződmény tetejét megszórjuk zsemlemorzsával, és 200 fokos sütőben jó10 percig hagyjuk főni a levében. Az étel elkészültét a "csa-csa-csa!" hangsorral jelezzük.

A legutóbbi bejegyzés óta számos levelet, faxot, e-mailt kaptam. Zseblákovits Jenőné írja Homokbödögéről: "Tisztelt Muflon úr! A legutóbbi receptje felkeltette érdeklődésemet, de a vegyesboltban nem is hallottak erről a tofuról vagy mifrancról. Ha itten tréfálkozik meg csúfondároskodik velünk nyugdíjasokkal, felkeresem és szájba rúgom! De ezzel még nem végeztem! Viszek egy zacskó franciadrazsét, és beletaposom a szőnyegébe! Aztán nézegethet, maga hernyó!" Nos, igazamat bizonyítandó, még egy tofus recepttel hozakodom elő. Megjegyzés: a specialitás nevében fellelhető "koreai" jelző dél-koreait takar, ezért észak-koreai olvasóim most ne figyeljenek, ugyanis könnyen munkatáborba juthatnak!

Összetevők:

300 gramm (azaz egy csomag) füstölt tofu
1 szál zöldhagyma
1 gerezd fokhagyma
1 chilipaprika
2 evőkanál szójaszósz
1 evőkanál szezámolaj
1 kiskanál cukor (én ehelyett egy ősi koreai összetevőt, juharszirupot használtam egy evőkanállal)

hovatovább:

150 gramm rizs
1/2 kaliforniai paprika felkockázva
1/2 uborka felkockázva
3-4 fej gomba szeletelve
1 evőkanál szójaszósz

A tofut felnyiszatoljuk keresztben, hogy 1.5 cm vastag, téglalap alakú képződményeket kapjunk. (Aki szereti a kihívásokat, megpróbálkozhat a paralelopipedonnal is.) Egy edényben olívaolajat hevítünk, majd mindkét oldalán mély átéléssel aranybarnára sütjük. Eközben egy edényben összekeverjük a szójaszószt, a szezámolajat, a nagy műgonddal felaprított fokhagymát, chilipaprikát, zöldhagymát, valamint a cukrot. (Illetve továbbra is ajánlanám a juharszirupot annak, aki jót akar.) A kisüt tofukat egy ún. tányérra helyezzük, és a szószt ízlésesen elterítjük rajtuk. Alattomosan rizst főzünk, közben a felkockázott kaliforniai paprikát, uborkát és a felszeletelt gombát egy kevés szezámolajon megpároljuk. Amíg párolódnak, hozzájuk lapátoljuk a kész rizst, összeforgatjuk, majd egy kevés szójaszósszal adjuk meg a kegyelemdöfést.

Valljuk be, az ember hajlamos fenntartásokkal közeledni a kínai büfék felé. Tudniillik meglehetősen nyomasztó lehet a tudat, hogy az édes-savanyú csirke egykor kutyakiállításon nyert CACIB minősítést. (Még akkor is, ha az ember nem tesz különbséget érző állati lény és érző állati lény között, és adott esetben egy tyúkot is szemrebbenés nélkül nevezne el Buksinak.) Ezt a krízist persze ki lehet küszöbölni úgy, hogy nem fogyasztunk állati tetemeket, No, de így is szembesülnünk kell egy visszatérő problémával: történetesen, hogy a kínai kajáldák többségéhez hasonló minőségű táplálékot munkatáborokban is pironkodva szolgálnának fel. No, de minek látogatnánk hasonló objektumokat, amikor házi körülmények között is el tudjuk érni a kívánt végeredményt? (Mármint nem a hastífuszra gondolok.)

Beszerzendő:

1 csomag (300 gramm) natúr vagy füstölt tofu
3 evőkanál szójaszósz
1 fej lilahagyma
1 nagyobb sárgarépa
1 petrezselyemgyökér
1/2 uborka
3 gerezd fokhagyma
1 szárított chilipaprika összetörve
150 gramm hosszúszemű rizs
2 evőkanál morzsolt kukorica
1 evőkanál zöldborsó
1 evőkanál szezámolaj
1 kiskanál gyömbérpor
1 kiskanál kukoricakeményítő
só/bors

Az elkészítés folyamata:

海納百川，有容乃大/海纳百川，有容乃大, 維客/维客 !!!!! 我也来写百科全书. 维基百科有容乃大/海纳百 :DDDD 有容乃大/海纳百 ? 有有! 也来写百科 我也来海納百写百科全书 有容乃大, 容乃大/有容乃大, /海纳百川, /维客 我也. 客 我也来写百科 客 我也来写百科 海納百 大/有容乃 也来写百科 我也来海.

Műveletleneknek:

A rizst feltesszük főni. A zöldségeket cicózás nélkül meghámozzuk és felcsíkozzuk, a tofut geometriailag kifogástalan, konvex paralelogrammákra vagdossuk. A hagymát olívaolajon megdinszteljük, majd hozzáadjuk a vékonyra szeletelt fokhagymát. Hozzáadjuk a sárgarépát és a petrezselyemgyökeret, majd 3-4 perc elteltével az uborkát. (Ne főzzük totymákosra, akkor jó, ha kissé még ropognak a zöldségek.) Hozzáadjuk a gyömbért, a tofut, a szójaszószt, majd a kukoricakeményítőt és a chilit, majd óvatosan összeforgatjuk. Pár percig hagyjuk összeérni, nem sózzuk, mert a szójaszósz mellett olyan íze lesz, mint a Holt-tengernek. A kész rizst lecsepegtetjük, közben egy másik edényben alattomosan szezámolajat hevítünk. Mikor már kellően forró (és csak akkor), hozzáadjuk a rizst, és hagyjuk megpirulni. Közben hozzápasszítjuk a kukoricát, a borsót, sózzuk és kész.

Ha valaki megkérdezné, hogy a blog története során miért nem közöltem olyan receptet, amihez a sütőtök nélkülözhetetlen alapanyag, válasz helyett vajúdó anyacickányt imitálnék. Ezzel a művelettel talán el tudnám terelni a figyelmét arról, hogy kérdésére nem tudok megfelelően frappáns magyarázatot adni. Pedig a tök olyannyira hálás komponens, hogy kis híján nevet adtam neki (mondjuk Zsebálkovits Jenő), és barátommá fogadtam. De aztán rájöttem, hogy az a barátság, amikor egyik fél széthasítja a másikat és kikanalazza annak velejét, hagy némi kívánnivalót maga után. Így aztán csak rideg távolságtartással Honbolygó Rezsőné postai alkalmazottként emlegettem a művelet közben, amit most megosztok az olvasókkal is.

Alkotóelemek:

1 db közepes sütőtök
3-4 evőkanál olívaolaj
2 kiskanál római kömény
2 kiskanál őrölt koriander
1 kiskanál összetört chili
2 kiskanál madras (jobb híján hagyományos) currypor
só, bors
1 nagy fej lilahagyma
5 db paradicsom
2-3 cm-es gyömbérgyökér (jobb híján 1 kiskanál gyömbérpor)
1 db zöld hegyes erőspaprika
2 gerezd fokhagyma
1 csokor koriander (elhagyható)
1 (konzerv)doboz csicseriborsó
2 marék spenótlevél
150 gramm basmati rizs
1 kiskanál kurkuma (hanyagolható)

Akciórész: A sütőtököt - a drámai hatás kedvéért - velőt rázó sikoly közben kettévágjuk, magjait kikanalazzuk, majd felkockázzuk. Egy ún. tepsibe helyezzük, majd igazságosan elegyengetve meglocsoljuk olívaolajjal, megszórjuk római köménnyel, korianderrel, chilivel és madras curryvel. Sózzuk, borsozzuk, majd 40 percre agresszíven bevágjuk a 190 fokra melegített sütőbe. Az így keletkezett holtidőben nem jódlizunk bőrnadrágban, hanem kihasználjuk azt hasznosan: felrakjuk a rizst főni némi só társaságában. Továbbá felcsíkozzuk a hagymát, felaprítjuk a gyömbért, a fokhagymát, a hegyes erőspaprikát és a koriandert, majd felhevített olívaolajra helyezzük őket. Alacsony fokozaton 5-6 percig pároljuk, majd hozzáadjuk a felkockázott paradicsomot és a csicseriborsót. Sózzuk, borsozzuk, majd 20 percig hagyjuk az elegyet békében nyugodni. Ezt követően adjuk hozzá a spenótlevelet, amit elég 2-3 percig főzni.  Mindeközben a tök is jó eséllyel elkészül, így egy megfelelően ízléstelen tepsifogó kesztyűvel kivesszük a sütőből. (Ez nem lesz nehéz, tudniillik ebből még ember nem gyártott ízléses darabot.) Ha adunk a látványelemekre is, a kész rizshez hozzáadjuk a kurkumát, és tálaljuk sütőtökkel és a paradicsomos-spenótos esszenciával.