Vegán muflon, avagy paszulyvitéz voltam Kamcsatkán

Állatpajtás és növényellenes gasztroblog

Vörösboros vegán bolognese

2017. július 16. - KirschAndrás

Sokéves tapasztalattal a hátam mögött ki merem jelenteni, hogy a fesztiválszezon nincs jó hatással az alkotó jellegű tevékenységekre. Ha ilyenkor vetemednék receptek leközlésére hasonló mondatok születnének: "A zödbségeket fekckéázzuk olíadvaolajgn megpírtghjuk és hozeazáadjuk a fűrevszereket." Továbbá azt is ki merem jelenteni, hogy a veganizmust komolyan vevő egyedek hasonló rendezvényeken nem küzdenek a bőség zavarával. Már most szólok, hogy ha az elkövetkezendő két évben valaki sült krumplival kínál, azon letesztelek valamit, ami régóta foglalkoztat: vajon hány szelet fér bele egy emberi orrnyílásba? Egyébiránt pedig a kis burgonyának elszorult a szíve, amikor arra gondolt, milyen volt az anyja hasábban. Szóval fesztiválos sztrítfúd helyett legyen inkább ez:

Előkészíti szolgalelkűen:

A darált szejtánhoz:
200g búzasikér
70g búzaliszt
2 ek olívaolaj
1 ek vegamix
1 ek zabpehely
1 tk só

Hovatovább:
250 g spagettitészta
1 fej vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
1 szár zeller
1 sárgarépa lereszelve
2 doboz aprított paradicsom
4 ek sűrített paradicsom
1 tk szárított oregánó
1 tk szárított bazsalikom
1,5 dl vörösbor
vegán sajt lereszelve
só/bors

Szejtánt hegesztünk az itt leírt módon. Ha elkészült és kihűlt, 2 centis kockákra nyiszatoljuk, majd egy aprítóban kíméletlenül ledaráljuk. 2 ek olívaolajon megpirítjuk, majd hagyjuk békében. A tésztát ugye már ezen művelet megkezdése előtt feltettük főni. Egy másik edényben nagy műgonddal megpároljuk a felkockázott hagymát, hozzáadjuk az összetört fokhagymát, a felaprított zellert, majd a sárgarépát, végül hozzáadjuk a konzervparadicsomot. Elkeverjük, majd jöhet a sűrített paradicsom a vörösbor a fűszerek, és pár perc után hanyagul beleborítjuk a darált szejtánt. Jó 4-5 percig főzzük, majd az elegyet boldogan a megfőtt tészta tetejére helyezzük. Vegán sajttal beborítjuk, és megzabáljuk mások elől.

bolognese.jpg

Tejfölös paprikás csirke indokolt idézőjelben

Magasröptű élettapasztalat: hét év húsmentes életmód után az ember eljut oda, hogy képtelen bármilyen kontextusban táplálékként tekinteni növénynek nem minősülő élőlényekre. A vörösboros vaddisznó saját univerzumomban egy csörtető, agyaras entitás, melynek szőrzete foltokban vöröses árnyalatokban bővelkedik, és valamivel büdösebb társainál. A népviseletbe öltözött, bajszos egyed pedig üvöltözik, majd ombudsmanhoz fordul, ha valaki forró bográcsba akarja tuszkolni gulyásleves alapanyagaként. Ennek értelmében a tejfölös paprikás csirke még inkább dadaista képzettársítás. Ellenben, ha a csirkét szejtánnal helyettesítjük, a kompozíciót megfosztjuk abbéli esélyétől, hogy tollászkodás közben szétfröcskölje a tejfölt a konyhában. És még finom is lesz.

Beszerzi szolgalelkűen:

A szejtánhoz:
200g búzasikér
70g búzaliszt
2 ek olívaolaj
1 ek vegamix (vagy hasonló természetazonos ételízesítő)
1 ek zabpehely

hovatovább:
1 fej vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
1 zöldpaprika
1 paradicsom
1/2 hegyes erőspaprika (elhagyható, ha nem kamázzuk a csípőset)
1 ek pirospaprika (ha van, füstölt)
1,5 dl víz
4 ek vegán tejföl (fellelhető: G-Roby, bioboltok, nagyobb élelmiszerboltok)


Szejtán főzünk pl. az itt elugatott módon, majd 1-2 centis kockákra nyiszatoljuk, és hagyjuk kihűlni. Közben a felkockázott zöldpaprikát, a hagymát és a lereszelt fokhagymát kevés olívaolajon megpároljuk, majd variálás nélkül hozzáadjuk a felkockázott paradicsomot, a fűszerpaprikát, felöntjük vízzel és megsózzuk. Pár perc közepes lángon történő mrutyoktatás után jöhet bele a szejtán. A szójatejfölt egy tálba öntjük, majd hozzálapátolunk  3-4 evőkanállal a paprikás esszenciából, és egy habverő nevezetű boszorkányos szerkezettel elkeverjük, majd az egészet hozzáadjuk a szejtánhoz és elkeverjük. A nokedlivel meg kínlódjon a garabonciás tengerimalac, barnarizzsel szervírozva teljesen pöpec a végeredmény.
parikas.jpg

Gomba masala

A Vámház körúti Ázsia boltban azon ábrándoztam, hogy pénzintézet helyett sokkal inkább egy hasonló üzletet fosztanék ki. Kb. az alábbi mondatok kíséretében: "Rablótámadás, senki ne mozduljon! Te ott azzal a csokor korianderrel, arccal a földre! Te meg dobd el szépen azt a wasabis tégelyt, hogy lássam mindkét kezedet! Senki nem hősködik, mert beterítem az agyával a chiliszószos pultot! Hölgyem, ott a kasszánál! Tegye a szatyorba azt a mozsarat meg az indiai fűszereket! Az asafoetida meg a lepkeszegmag maradhat, azokból bespájzoltam egész évre. Az a tandori fűszerkeverék csípős vagy inkább csak pikáns? Ha az utóbbi, azt is viszem." Nos, ilyen gondolatok közepette szereztem be a currylevél nevezetű cuccot, mely az alábbi varacskos tapló módon finom specialitás kulcsösszetevője.

Beszerzendő:

1/2 kg gomba (én speciel csiperkét használtam)
3 evőkanál paradicsompüré
1 fej felkockázott vöröshagyma
1 db felkockázott kaliforniai paprika
3 db zöldchili vagy 1/2 hegyes erőspaprika
1 tk római kömény (egész)
2 tk mustármag
1 tk garam masala
1 tk kurkuma
2-3 cm gyömbér felaprítva
1 gerezd fokhagyma
pár csepp citromlé
1 ek currylevél


Az "öntethez":
1 ek kókuszzsír
2 ek currylevél
3 gerezd felaprított fokhagyma
1 ek felaprított korianderlevél
kevés feketebors


Egy edényben kevés olívaolajat hevítünk, majd hozzáadjuk a mustármagot. Ha pattog, és nem választottunk kellően mély edényt, válogatott, fejhangon abszolvált bazmegek közepette hozzáadjuk a római köményt, a currylevelet, a felaprított zöldchilit és a kurumát. Hozzápasszítjuk a hagymát, a felkockázott paprikát, a gyömbért, belenyomunk egy gerezd fokhagymát, megsózzuk, majd a hagymát kis lángon figyelmesen, tapasztaltan, türelmesen megpároljuk, közben párszor megkeverjük. Hozzáadjuk a garam masalát, a paradicsompürét, megkeverjük, majd legvégül jöhet a felkockázott gomba és a só. Jó öt percig fedő alatt pároljuk. Közben egy másik edényben felolvasztjuk a kókuszzsírt, hozzáadjuk a fokhagymát, és egy-két percig kevergetve pároljuk. Hozzáadjuk a currylevelet, a sót, a korianderlevelet és a borsot. Ha megvagyunk, az így keletkezett elegyet zokszó nélkül rálöttyintjük a gombára, majd jól elkeverjük. Az elkészült művet rizsával vagy naan kenyérrel szervírozzuk.
gomba_2.jpg

Sajtkrémes cukkini "húsgolyók" spagettivel

Meggyőződésem, hogy a sorozatgyilkosok valaha normális emberek voltak, aztán belekezdtek valami csökkentett szénhidrát diétába. Az elmúlt két hónapban én is gyötörtem magam hasonlóval, ám még azelőtt hagytam abba, mielőtt tényleges funkciója lett volna annak a hatméteres gödörnek, amit a pincében ástam ki. Most pedig a nőnemű olvasók kedvéért egy fotográfián bemutatom, milyen átalakuláson mentem keresztül a diéta következtében: előtte és utána. És mivel az önsanyargatás véget ért, immár nem csak holmi szikkadt tengerimalac-tápot áll módomban posztolni.

Alkotóelemek:

1 db nagyobb cukkini
zsemlemorzsa (érzéssel)
1 tömlős szójakrém (pl. ez a fajta, bioboltokban plusz G-Robyban általában kapható)
1 tk só
2 tk bazsalikom
1 csokor petrezselyem
3 ek őrölt lenmag 3 ek vízzel elkeverve
1 kisebb fej vöröshagyma felkockázva
2 gerezd fokhagyma lereszelve
2 ek olívaolaj
bors

A cukkinit lereszeljük nagylyukú reszelőn, ínhüvelygyulladásosok előnyben! Hozzáadjuk a sót, majd húsz percig pihentetjük. Mivel ez idő alatt több nedvességet ereszt, mint a kakaós zacskó egy 80-as évekbeli közértben, kinyomkodjuk belőle a vizet, és egy másik edénybe helyezzük a többi alkotóelem társaságában. Ezt a katyvaszt összekeverjük, majd golyókat formálunk belőle és valami 21. századi civilizált sütőanyagban (tehát nem napraforgóolajban) kisütjük, de légkeveréses sütőben 190 fokon 30 perc alatt is pöpec végeredményt kapunk. Spagettivel szervírozzuk ismerőseinknek, hogy zabálják meg.
spagetti.jpg

Hol zabáljunk vegán kaját szájjal? - avagy a szerző kedvenc helyei

Vasárnap legfeljebb akkor hagyom el az ágy és a laptop háromméteres körzetét, ha egy felnőtt, érett gondolkodású, intelligens, kultúraszerető, 17 éves dél-koreai pomponlány-csapattal van találkozóm. (Az igazán nyert ügy az, ha  akkor sem feltétlenül kell.) A bevásárlás is értelemszerűen a sci-fi kategóriába esik, így konyhai alapanyagok híján egoposzt következik. Mégpedig azon fővárosi olvasók kiemelt figyelmébe, akik éttermekben a rántott gombát és a rántott sajtot vega címszó alatt felkínáló étteremtulajdonosokat belefojtanák egy zsák avas hörcsögeleségbe. Hova menjünk, mit kajáljunk? Ide és ezt:

Napfényes Étterem - Ferenciek tere

Pöpec, barátságos kajálda, ahol legfeljebb a zombik növelhetik meg nem növényi fehérjebevitelüket. Kiemelten ajánlott a cézár saláta, a kijevi töltött szejtán, a szejtánbrassói, illetve kapszaicinfüggőknek a jalapeno pizza. A hely hátulütője, hogy nem szolgálnak fel alkoholt, így aki az asztalra állva közszeméremsértést kívánna elkövetni, annak ezt józanul kell megtennie. Ja, létezik ilyen létesítmény a Rózsa utcában is, kisebb kínálattal és alapterülettel.

napfenyes.jpg

Dzsungel Étterem - Jókai utca

A Crazy Café étteremrészlege pofás trópusi dizájnnal. Az étlapon fellelhető kenguru- és krokodilhulla és egyéb borzadály is (de ugye azt tudjuk, hogy ez etikailag semmivel nem vérlázítóbb, mint a disznóhús?), ellenben van vegán kínálat. A "szép új világ" fedőnevű pácolt szejtán diós pennével és vörösbabos mártással pl. valami eszeveszettül finom. Illetve lehet válogatni kiváló, 8-10 százalékos belga sörök közül, melyek 2-3 üveges dózis után garantáltan munkára késztetik a tereprendező és memóriatörlő manókat.

crazycafe-68.jpg

Pandzsab Tandori - Pannónia utca

Ne tévesszen meg senkit, hogy hely webszerkesztője egy olyan időcsapdában vesztegel, ahol még az emberek Coelho-idézetes powerpoint-prezentációkat küldözgetnek egymás freemailes címére! Ez ugyanis Budapest egyik legjobb (és legolcsóbb) indiai étterme. Vegetáriánus/vegán kajákból ebből kifolyólag nincs hiány, mazochistáknak pedig jó jó hír, hogy megválaszthatjuk az ételek csípősségi fokozatát. (Esetemben utóbbi a maximális szokott lenni, melyet chilis naan kenyérrel próbálok tompítani. Már többször feltettem a kérdést, hogy miért jó ez nekem, de a válasz továbbra is várat magára.)

pandzsab.jpg

1Pizza

És hogy a feketeöves mizantrópoknak és agrofóboknak is kedvezzünk, következzék egy hely, mely a házhozszállítás eszközével él. Hogy a pizzéria tulajdonosai hány éjszakát töltöttek el álmatlanul, mire megalkották ezt a frappáns nevet, arról csak találgathatunk, mindenesetre a vegán kínálat - ha nem is túl terjengős - egészen ütős. Ráadásul teljes kiőrlésű verziót is lehet kérni.

Végezetül nem próbáltam, de dicsérik rovatunk bemutatja: Govinda Étterem, Kristóf Konyhája, Istvánffy Veggie Burger

"Mézes"-citromos szejtán párolt spárgával és paradicsommal

Mindenekelőtt hadd magyarázkodjam a majd másfél hónapos szünet miatt, kiváltképp, hogy senkit nem érdekel mindez. A kihagyásnak nagyon prózai oka volt: végérvényesen visszatértem a húsevésre, és második helyen végeztem a bugacgalántai tepertőfőző versenyen. De természetesen csak viccelni próbáltam. Valódik ok nem más, mint hogy most ért véget a hormonkezelésem, és a továbbiakban Pölöskei-Vackor Mária művésznéven próbálok betörni a magyarnóta-énekesi színtérre. Idő közben fellépőruhámat is megvarrtam.

Most pedig néhány lényegi információ: A kilencöves tatu nem hord magánál papírzsepkendőt. Humphrey Bogart már jó ideje képtelen áfonyalével gargarizálni. Egyes skandináv országokban illetlenség temetésen csárdást járni.

És akkor szakmai hozzávalók:

A szejtánhoz:
250g búzasikér
70g búzaliszt
2 ek olívaolaj
1 ek vegamix (vagy hasonló természetazonos ételízesítő)
1 ek zabpehely

A pácléhez:
4 ek olívaolaj
2 ek agaveszirup
1 citrom leve
2 tk dijoni mustár

A sallanghoz:
500g spárga
10-15 szem koktélparadicsom
2 gerezd fokhagyma
4 ek világosabb szójaszósz
2 gerezd fokhagyma
3 ek olívaolaj

A búzasikért, a lisztet és a többi hozzávalót óvatlanul elkeverjük, megsózzuk, majd hozzáadjuk a vizet és összegyúrjuk. Az így kapott szürkeállomány állagú esszenciát fél óráig hagyjuk békében, és figyelmeztessük hozzátartozóinkat, hogy ne ijedjenek meg tőle. Ezt követően 4 egyforma részre vágjuk, és jó 3/4 óráig főzzük zöldségleves-alaplöttyben. A megfőtt és kihűlt szejtánt mélységes rutinnal telítődve 1-2 cm vastag szeletekre vágjuk, majd beborítjuk a páclével, melynek összetevőit már előzőleg összekevertük, mint a sicc. Minimum egy órát akkor is hagyjuk békében, ha már saját hozzátartozóink vádlijából is harapnánk az éhségtől! Utána száraz serpenyőben mindkét oldalát megsütjük, ha túl száraz, locsolhatunk hozzá a pácléből.
Közben a spárga fás szárát lenyiszatoljuk, a koktélparadicsomot félbevágjuk, és egy edényben beborítjuk a szójaszószos-fokhagymás-olívaolajas eleggyel. Egy óra áztatás után az egész hóbelevancot megpároljuk közepes lángon a szójaszószos cuccban. De a spárga roppanós maradjon, különben ótvar végeredményt kapunk!
szejtan.jpg

Szejtános székelykáposzta

És újfent teret adok a bennem lakozó konyhásnéninek, illetve a menzasznobizmusnak! Ennek megfelelően a következő fogást kizárólag kivágott orrú bokszolócipőben ildomos szervírozni lebbencsleves és ivólé társaságában. (Az igazi eltartott kisujjú ínyencek egy bronzvörös hajszálat is csempészhetnek bele. Andalítóan jó étvágyat kívánok!)

 Hozzávalók:

200g szejtánpor (azaz búzasikér)
70g búzaliszt
2 ek olívaolaj

1 fej vöröshagyma
1 nagy gerezd fokhagyma
400g savanyúkáposzta
1 tk őrölt kömény
1 ek csípős pirospaprika
só/egész bors
vegán joghurt/tejföl

Szejtánt készítünk az itt elugatott módon. Felkockázzuk, kevés olajon kicsit elősütjük, majd hepciásan félretesszük. Közben a hagymát is felkockázzuk, ha kezd üvegesedni, belereszeljük a fokhagymát, hozzáadjuk a szejtánt. 2-3 perc után hozzápasszítjuk a káposztát, a fűszereket, majd jól összekeverjük. A kész művet szójatejföllel vagy joghurttal dekorálva toljuk az ebédlőben ordibáló hülyegyerekek orra alá.
szekelykap.jpg

Shakshuka pszeudo-tojással

Most pedig átadnám a szót önkritikus énemnek: Mi ez az ótvaros mrutyok? A disznóm se enné meg, sőt, már attól vérhasban pusztulna el, ha kivinném a laptopot az ólba, hogy megmutassam neki! Ál-rántottát az izraeli lecsóra? Mi lesz a következő, fogkrémes padlizsán? Seduxenes zöldbabfőzelék? Sürgősen húzzál vissza vadászgörényt csutakolni, te málészájú szalmonella-generátor!
Ám meg kell védenem magam magamtól! Egyrészt, mert a veganizálásnál kevés nemesebb cselekedet létezik, ez pedig bocsánatos bűnné teszi a gasztronómiai szentségtörést. Másrészt, mert taplóparaszt módon finom lett a végeredmény, és ez a lényeg. Aki nem ért egyet, hagyjon gyalázkodó kommenteket a bloggazda külön bejáratú szerzői oldalán!

Komponensek:
1 fej vöröshagyma
1 ek barnacukor
2 db kaliforniai paprika (ha színvakoknak főzünk, lehetnek azonos színűek is)
800g aprított paradicsom (konzerves, de variáljunk!)
2 babérlevél
2 tk kakukkfű
1 tk római köménymag
1/2 tk sáfrány (hétfejű - kikacsintás, tapsoló nyugdíjasok)
2 ek petrezselyem felaprítva
2 ek korianderlevél felaprítva
nüansznyi cayenne bors
só/bors

Az alternatív tojáshoz:
400g natúr tofu
1 tk római köménymag
1/2 fej vöröshagyma
1 tk kurkuma
3 ek növényi tejszín
só/bors

Ésakkor: A római köményt szárazon lepirítjuk, majd olajat adunk hozzá, és hozzápasszítjuk a felcsíkozott hagymát. Ha már üveges, mint öreganyám vitrinje, hozzáadjuk a felcsíkozott paprikát, a cukrot, a zöldfűszereket, és öt percig közepes lángon főzőkanállal tutujgatjuk. Hozzápasszítjuk a paradicsomot, a sáfrányt, a cayenne borsot, sózzuk, borsozzuk értetlenkedés nélkül. Addig főzzük, amíg a paprika roppanósan puha nem lesz.
Egy másik edényben olajat hevítünk, hozzáadjuk a római köményt, a hagymát, a kurkumát, majd pár perc után az összetört tofut. Belelötyböljük a tejszínt, sózzuk, borsozzuk, majd a lecsó tetejére helyezve, ájtatos tekintettel szervírozzuk.

shaksuka.jpg

Édesburgonyás tofurántotta currys hummusszal

Hadd kezdjem egy nagy hírrel! Egy Michelin-csillagos francia étterem séfje szólt, hogy segédkezhetnék neki a konyhán. De én rácsaptam a kagylót! Az iménti bevezető is hűen tükrözi, egy férfi esetében a nátha a szellemi kapacitásra is hajlamos súlyosan pusztító hatást gyakorolni. Ám ez még mindig eltörpül amellett az extrém idegállapot mellett, ami normális esetben csak a félig női szupermodell - félig griffmadár jellegű mitológiai vadakat jellemzi. Szóval ezúttal csak csökkentett üzemmódban voltam képes alkotni, de azért harmadik világbeli fogolytáborokban talán ezt a művet is szégyenérzet nélkül szervíroznák.

Alkotóelemek:

400g natúr tofu
1 drabálisabb édesburgonya
1 közepes fej lilahagyma
1 tk kurkuma
1 csokor petrezselyem felaprítva
2 tk tandori masala fűszerkeverék (Tisztelt Muflon úr! Mi ez és hol lehet beszerezni? Árulja el, vagy szájba térdelem! - írja Hegemón-Konkáv Rezsőné Buhargerlócról. Nos, Kedves, kínai és Ázsia-boltokban tessen próbálkozni!)
1 tk currypor
1/2 tk barnacukor
1/2 fej kínai kel vagy salátakeverék
só, bors

Az édesburgonyát vonakodva meghámozzuk, felkockázzuk, a lilahagymát cikkekre vágjuk. Aztán. Ezt az egész rahedli zöldséget egy ún. tálba helyezzük, hogy maximálisra emeljük az elmosandó edények számát. Hozzáadunk 2 ek olívaolajat, a cukrot, a tandori masalát, sózzuk, borsozzuk, majd összekeverjük. Ezt az elegyet 180 fokra melegített sütőben 25 percig süssük. Pont. Közben a tofut egy villával összetörjük, kevés olívaolajon megpirítjuk, hozzáadjuk a kurkumát és a sót, és félretesszük. A salátát kevés olívaolajjal és tandori massalával összekeverjük. Ha az egész hóbelevanc kész van, hummuszt készítünk (de a boltban vásárolt sem tartozik a gasztroterrorizmus hatáskörébe), és curryval elvegyítve tálaljuk vele a kész cuccot.
edesburgonyas_tojasrantotta.jpg

Ananászos keralan curry

Az év ezen időszakában a vonóhorog végére tűzött teniszlabda, a csaptelep és a gépzsír bizonyos szempontból hálásabb konyhai alapanyag, mint a paradicsom, a paprika vagy a padlizsán. Történetesen azért, mert előzőek non-stop szezonálisak, és januárban és júliusban is változatlan áron lehet hozzájuk jutni. Ám zöldségfronton a jégcsapretek a növényevők egyetlen mentsvára. Más kérdés, hogy csak igen keveseknek van türelme és kézügyessége jégből retket formázni, és a végeredmény sem lesz túl ízletes. (Állítólag a görög fűszerkeverék segíthet a dolgon, de a magam részéről bojkottálom a nátrium-glutamátot.) Sütőtök, cékla és krumpli! - vágnák rá egyesek, de dafke nem ezekből fogok alkotni, hogy bosszantsam a tudálékos fejüket.

Hanemakkor, a komponensek:

1/2 fej karfiol (óbazz, ez szezonális... na, mindegy, most már megfőztem, hogy rohadna meg!)
1 tk fehér mustármag
1/2 tk őrölt görögszénamag
1 tk kurkuma
1 marék szárított currylevél
5 cm reszelt vagy felaprított gyömbér
2 gerezd fokhagyma
6 szál zöldhagyma
1 piros chilipaprika
1/2 csokor koriander felaprítva (elhagyható, tekintve, hogy ilyenkor ritka, mint hawaii mintás hullazsák)
2 paradicsom felaprítva
1 ananász, jobb híján 400g-os konzerv
400g csicseriborsó (konzerves szintúgy)
400g kókusztej

Válogatott szidalmak közepette (opcionális, én így szoktam) levágjuk a karfiol torzsáját és leveleit, majd kb. 1-2 cm vastag szeletekre vágjuk. Ezeket egy grillserpenyőn szárazon lepirítjuk. Egy másik serpenyőben cicázás nélkül olajat hevítünk, majd hozzáadjuk a mustármagot, a kurkumát és a curryleveleket. Ezt az elegyet egy percig kis lángon pirítjuk, majd jöhet a lereszelt gyömbér, fokhagyma, a felaprított zöldhagyma és a chili is. Hozzápasszítjuk a paradicsomot, a kókusztejet, a lecsepegtetett csicseriborsót, az ananászt levével együtt, legvégül a karfiolt, majd az egész hóbelevancot lefedve készre főzzük. Citromos-kardamomos rizsával kiváló párosítás.curry_1.jpg

süti beállítások módosítása