Vannak mondatok, melyeket még soha, senki nem ejtett ki a száján. Pl.: "Kisfiam, megyünk a nagyi temetésére, hozd a bohócsipkádat meg a szilveszteri trombitádat!" Vagy: "Doktor úr, megtenné, hogy belefújja az orrát a hajamba?" Esetleg: "De szeretnék szezámmagos csirkét enni, ami egykor a Morzsi nevet viselte!" Arra gondoltam, nem lehet véletlen, hogy ezek nem tartoznak a legnépszerűbb mondandók közé. A legutóbbinál személy szerint különösen nagy ellenállást éreztem magamban, függetlenül attól, hogy a csirkét Morzsinak, Anyunak vagy II. Lipótnak szólították-e korábban. És voltaképpen ebből született az öltet, hogy jelenlegi inkarnációm során először házasítom a kínai ízeket a szejtánnal.

Beszerzendő:

200g szejtánpor
70g búzaliszt
2 ek olívaolaj
só
kevés liszt a sütéshez
2 kaliforniai paprika (különböző színű, ha esztétikailag is a Csomolungmát szeretnénk ostromolni)
2 gerezd fokhagyma
1 kimagozott piros chilipaprika
3 ek szójaszósz
1 ek paradicsompüré
1 ek szezámmag

Szejtánt főzünk az itt elpofázott módon. Felnyiszatoljuk, majd lisztben történő megforgatás után kevés olívaolajban kisütjük. Féluton hozzáadjuk a felcsíkozott kaliforniai paprikát, félig megpároljuk majd félretesszük a rákba' nyugodni. Egy másik edényben is olívaolajat hevítünk, hozzáadjuk a felaprított fokhagymát, chilipaprikát, szójaszószt, paradicsompürét, egy kevés vizet, majd miután hirtelen felindulásból összeforraltuk, hozzáadjuk a szejtánt és a paprikát. A kész művet rizsával tálaljuk.