Mindig is irigyen tekintettem arra, akik az árral szemben úszva hiteles bizonyítékokkal támasztották alá az állati eredetű élelmiszerek káros mivoltát. Ezúttal azonban én is beállok a sorba. A különféle betegségek és az állati fehérjék közötti összefüggések már unásig ismertek a felvilágosultak számára, ezért most azt szeretném szemléltetni, milyen hatással vannak a hús-, tojás- és tejipar termékei a nyelvtudásra:
Megjegyzés: a his loop egy különösen kegyetlen eljárás, a pig cutting következtében kerül a tányérra. És ezek után egyesek még képesek azt kívánni egymásnak étkezés előtt: good eatwish! Mint hithű animal savert, mélységesen felháborít a dolog. Ezért inkább szakma: ízlelőbimbókkal megáldott emberek egybehangzó állítása szerint a mexikói bableves életem egyik főműve volt. Most pedig gasztronómiai testvérbátyja, a kukorica-krémleves elkészítésének helyes metódusát pofáznám el nagy beleéléssel:
Előkészítendő:
2 db kukoricakonzerv
1 fej vöröshagyma
1 nagyobb gerezd fokhagyma
8 dl zöldségleves-alaplé (türelmetlenek használhatják a 8 dl víz - 2 zöldségleveskocka kombót is)
1 kiskanál mustár
1 dl fehérbor
1 kiskanál curry
1/2 kiskanál őrölt gyömbér
1 kiskanál kurkuma
1-2 kiskanál cayenne bors vagy őrölt chilipaprika
só
2 dl növényi tejszín
1 evőkanál liszt
dekorációs kellékek:
tortilla chips
jalapeno paprika
A hagymát felkockázzuk és az összetört fokhagyma társaságában kevés olívaolajon - a gasztronómiai közhelyszótár legkedveltebb kifejezésével élve - üvegesre dinszteljük. Hozzáadjuk a levétől megfosztott kukoricát, az alaplevet, a mustárt, a fehérbort és a fűszereket, majd jó tíz percig főzzük közepes lángon. Természetesen mély edényt használunk, ellenkező esetben a botmixer használata közben vulgáris indulatszavak hagyhatják el szánkat. Igen, tehát botmixerrel nekiesünk, nem baj, ha kissé darabos marad. Megsózzuk. Ha megvagyunk, a tejszínt egy evőkanál liszttel elhabarjuk csomómentesre, majd beleoktojáljuk a levesbe, és tapasztaltan elkeverjük. Tortilla chipsszel és jalapenóval tesszük igazán esztétikussá.
