A kínai büfé, mint orosz rulett - ez a téma dietetikai, bakterológiai, sőt toxikológiai témájú szakdolgozatok ezreihez szolgáltatna hálás témát. Ám szerencsére azok kedvét is elvehetjük a hasonló objektumok látogatásától, akik - az egészségügyi szempontokon naivan túllendülve - semminemű kivetnivalót nem látnak az itt fellelhető állati maradványok elfogyasztásában. Pl. azáltal, hogy felkeltjük a gyanút bennük: lehet, hogy a szecsuáni "csirke" valaha a Mirci névre hallgatott. Vagy: a nyolc kincs mártásban fuldokló entitást egykor kenyérhéjjal etették a Blahán. Ezzel szemben kár lenne tagadni, hogy a kínai konyha ízvilága kitűnő is tud lenni. Én pl. még nem találkoztam olyan létformával, aki mélységes undorral beszélt volna a pirított tésztáról. Ami ráadásul otthon is lazán elkészíthető - bizarr alapanyagok felhasználása nélkül.
Úgy mint:
1 fej vöröshagyma
1 (kisebb) fej lilahagyma
1 db nagyobb sárgarépa
1 db nagyobb fehérrépa
1/2 uborka
ízlés szerint bambuszrügy (opcionális)
1 dl szójaszósz (minél sötétebb és sűrűbb, annál jobb)
250 g spagetti vagy kínai üvegtészta
pár csepp chiliszósz
A spagettit enyhén olajos, sós vízben alattomosan megfőzzük. Közben az alábbi dallamot mély átéléssel dúdolgatva meghámozzuk és vékony csíkokra (illetve pálczikákra) vágjuk. A hagymát kevés olajon megdinszteljük, majd a többi zöldséget hozzá adva fedő alatt pár percig pároljuk. (Ne főzzük túl!) Ekkor hozzáadjuk a szójaszószt, majd a kifőtt spagettitésztát és a chiliszószt. Kis lángon összeforgatjuk, és hagyjuk, hogy összeérjenek.
Kulturális adalék:
